Elfelejtettem beszámolni örök kedvencemről profhóról. Együtt ebédeltünk pénteken az óra után és utána meg kávéztunk is. Kaptam tőle egy könyvet és nagyon remekül elbeszélgettünk. Olyan édes, hogy az csak na. Ettől persze egy cseppet sem lett izgalmasabb. De nagyon kedves, az tuti. Egyébként is, van olyan hallgató, aki az én órámat leadta, de hozzá jár. Komolyan kezdem megkérdőjelezni tanári képességeimet!
Elhiszem, hogy nem szeretik a francia forradalomról való kérdezősködést, de a feudális rendszer összeomlása és Jean Bodin jobb? Szerintem a management szakos hallgatók az életben soha nem hallottak Thomas Hobbes-ról. Mindegy, kibírom a dolgot, főleg ha továbbra is ilyen kedves marad. Összefutottunk a feleségével, aki megkérdezte, hogy milyen az óra, mert a férje aggódott, hogy nem lesz érthető. Hát lenyeltem 12 tonna rizst, hogy ne kelljen erre válaszolnom... De lehet, hogy nekem vannak más elképzeléseim a tökéletes óráról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése